Vicces vagyok?

Hétköznapi varázserőnk: a humor

Szerző: Tóth Kata Veronika, 2020.04.01.

A humor és a nevetés univerzális, ösztönös és emberi, a világ minden kultúrájában, minden életkorban és minden társas kapcsolatunkban jelen lehet, jelen van. Kellemes élmény – amelyet mindenki megtapasztalt már. Mégis, mindannyiunk számára egy kicsit mást jelent.

Mikor érezzük, hogy valami humoros vagy nevettető? Martin (2018) szerint általában akkor, ha valami számunkra idegen vagy szokatlan, a normáknak nem megfelelő és váratlan, a meglepetés erejével hat. Ez azonban elég tág meghatározás, hiszen az is váratlan esemény lehet, hogy a sarkunkra lépnek az utcán, de feltehetően nem törünk ki hangos, kontrollálhatatlan nevetésben tőle. Mindazonáltal a humor a feszültségoldás, az egészségmegőrzés, a szociális távolság csökkentése szempontjából elengedhetetlen lehet. Mivel most – világjárvány idején – kifejezetten tanácsos a szociális távolság betartása, érdemes óvatosan humorizálni.

Viccesnek gondoljuk magunkat – és ezt be is valljuk

Martin (2018) szerint számos definíció létezik, melynek a humor eltérő aspektusait ragadják meg:

§ pozitív világnézet,

§ olyan viselkedés, amely másokat megnevettet, jobb kedvre derít,

§ pszichoszociális válasz, társas tevékenység.

Az utóbbi megközelítéssel, miszerint a humor egy társas tevékenység, személy szerint én nem igen tudok egyetérteni, ugyanis gyakorta előfordul velem, hogy habár teljesen egyedül vagyok, a humorom, saját gondolataim egész egyszerűen megnevettetnek. Szerencsére egy természetes jelenségről van szó. Viccesnek találjuk magunkat. Allport (1961) kutatásában bizonyította, hogy az emberek 94%-a átlagosnak vagy átlagon felülinek ítélte meg saját humorát, míg csupán a megkérdezettek 6%-a gondolta úgy, hogy kevésbé vicces az átlagnál. Nos, ha belegondolunk, statisztikailag az emberek 50%-a kell, hogy átlag alatti humorérzékkel rendelkezzen – így működik az átlag ugyanis. Ebből kifolyólag sok ember számára a tanulmány azzal a rossz hírrel szolgál, hogy valószínűleg kevésbé humoros, mint azt gondolja – attól tartok, én is közéjük tartozom.

Kinek a pap, kinek a papné

Talán többen jártunk már úgy, hogy akár élőszóban, akár egy csoportos chatbeszélgetésben mondtunk vagy írtunk valamit, azt mi felettébb viccesnek, szórakoztatónak találtunk. Míg nekünk éppen csak sikerült elfojtani feltörni vágyó kacajunkat, megszólalásunkat csend, tán egy tücsök távoli ciripelésének hangja követte. Értetlenül álltunk a helyzet előtt.

Ennek az oka, hogy nem létezik olyan, hogy „objektív vicces”. A humor szubjektív. Eltérő humorérzékkel rendelkezünk, ezért különböző tartalmakat találunk szórakoztatónak. Egyesek jót nevetnek egy rajzfilmen vagy szituációs komédián (sitcom), mások azt erőltetettnek látják. Van, aki a spontán szóviccek mestere, amitől más csak fáradtan fintorog. Néhányan a nem éppen polkorrekt mémekben lelik örömüket, amelyek másokat megbotránkoztatnak. És így tovább. Persze szerencsére nem vagyunk egyedül a humorunkkal.

Eysenck (1943) megközelítése szerint a humorérzék tulajdonképpen arra utal, hogy egy másik személy ugyanazon tud nevetni, amin mi. Ez logikusnak tűnik. Azt az embert címkézzük viccesnek, akivel osztozni tudunk a nevetésben. Nem véletlen, hogy a humor a párválasztásban is fontos szerepet játszik. Kiváltképp a nők esetében, írja Tisjlár és Komjáthy (2010).

Április bolondjai

A legképtelenebb dolgok is valóságnak tűnhetnek, a szenzációéhség minden korlátot ledönthet április elsején. Hazánkban nincs túl nagy hagyománya ennek, de a tréfa, a csínyek, a humor nemzetközi ünnepe ez a nap. Ilyenkor bármi megengedett, azok is merészebben viccelődnek, akikre egyébként ez kevésbé jellemző. Az iskolákban például gyakran fordított napot tartanak, a tanárok ülnek az iskolapadba és a tanulóké a katedra. A hírességek is szívesen csatlakoznak ehhez a kezdeményezéshez. Elon Musk, a Tesla tulajdonosa tavaly április 1-jén szemrebbenés nélkül posztolta, hogy a Tesla csődbe ment – nem irigylem a részvényeseit (a szerk.). A Ryanair pedig bejelentette, hogy elindítja turistajáratait a Holdra.

Az egyik személyes kedvenc átverésem a BBC-hez (1957) köthető, akiknek annyira jól sikerült az áprilisi tréfájuk, hogy emberek százai érdeklődtek afelől, hol lehet saját spagettibokrot szerezni. A híres médiaszolgáltató műsorvezetője ugyanis komoly, száraz tényként jelentette be a híradóműsorban, hogy a spagettigazdálkodók aggódnak ültetvényeikért a kései fagy miatt.

Akit érdekel a BBC eredeti, 1957-es átverése, az a képre kattintva megtekintheti azt.

Ezek a tréfák, és úgy egészében az „április bolondja” jelenség is megosztó lehet. Van, aki viccesnek találja, és van, aki nem. És ez így van rendjén.

„A hétköznapi életben a humor gyakran varázsigeként tud működni” – mondja Mérő László (2019, 44. old.). Az április elsejei tréfákkal idén lehet, már elkéstünk, de használjunk mindig bátran egy kis varázslatot, még akkor is, ha olykor csak egyedül értékeljük!

Keresőszavak: humor, vicc, április bolondja, pozitív pszichológia

Források:

Allport, G. W. (1961). Pattern and Growth in Personality.
Eysenck, H. J. (1943). An Experimental Analysis of Five Tests of" Appreciation of Humor". Educational and Psychological Measurement, 3(1), 190-214.
Martin, R. A., & Ford, T. (2018). The psychology of humor: An integrative approach. Academic press.
Mérő L. (2019). Az ész segédigéi. Budapest, Tericum Kiadó.
Tisljár, R., & Komjáthy, L. (2010). Humor és vonzerő. A humorpreferencia nemi, személyiségbeli és testalkati összefüggései = Humor and interpersonal attraction: How gender, personality and physique affect humor preference. Magyar Pszichológiai Szemle, 65(1), 149-163.
Urkom, A. (2019). Mennyire humoros a humor? A pejor minősítés vizsgálata az új
magyar-szerb szótárban.
https://www.youtube.com/watch?v=tVo_wkxH9dU (hozzáférve: 2020.04.01.)

A képek forrásai:

https://www.facebook.com/painharold/ (hozzáférve: 2020.04.01.)
https://pixabay.com/hu/ (hozzáférve: 2020.04.01.)